tegnap este anyával megnéztük A Mizantrópot. az előadás után az első gondolat, ami mindkettőnk fejében ott motoszkált, és szinte egyszerre mondtuk ki, hogy Moliére mennyire időszerű, és aktuális még ma is. ezen kívül ami már az előadás alatt szembe tűnt, hogy az ezüst öltönyös piperkőc, Ariste karaktere mennyire hasonlít az öcsémre. főleg, ahogy elhangzott az Ariste-ot játszó színész szájából ez a mondat: "Önvizsgálatot végeztem, ám magamban hibát nem leltem." (persze lehet, hogy nem volt pontos az idézet) én viszont Alceste karakterével tudtam jobban azonosulni. a túlfejlett igazságérzet, és hogy hiába van igaza, mégis neki kell szenvedni, ráadásul még a szerelme is becsapja... mintha magamat láttam volna.
összességében hatalmas élmény volt, és jó volt végre egy ilyen darabot is látni. mindig megfeledkezem a sok musical mellett arról, hogy ilyeneket is nézzek.
de ma Katona klub, és egyre nagyobb izgalommal vegyes kíváncsisággal várom, hogy mi is vár rám délután. remélem nem fogok csalódni amiatt, hogy túlságosan lelkes vagyok már most.
