változások kiteljesedése.
majdnem pont egy nappal ezelőtt vitattuk meg Gabóval, hogy az utóbbi fél évben mennyit változtam. elértem antiszocialitásom csúcsát, az érzelmeimet nulla és egy közöttire redukáltam, és újabban még terveim és céljaim is vannak.
ám nekem úgy tűnik, a napokban teljesednek ki a változások, vagy legalábbis megnövekedett intenzitással tombolnak. kezdem összerakni a fél év alatt elnyert tulajdonságaimat úgy, hogy az előnyömre váljék. (persze mindig bennem lesz az, hogy vajon hosszútávon is előnyös-e?)
a jelen állás az, hogy már csak a fizika vizsga van hátra, mivel a matekot sikeresen teljesítettem. így utólag belegondolva - tisztában lévén az akkori körülményekkel - igencsak eltekinthettem volna ennek a két vizsgának a megismétlésétől, de akkor még ki tudta, hogy ez alatt a két hónap alatt ilyen szintre fejlődök. a lényeg tehát, hogy érdekes dolgokat forgatok a fejemben.
példának okáért, szeretnék ősszel érettségizni énekből. novemberig odatenni magam minden téren, legyen az iskola, vagy a jövőm megalapozása. (sajnos a kettő manapság már nem ugyanazt jelenti.) de ha nem akarok ennyire előreszaladni, egy mára vonatkozó példa: azon dilemmázok, hogy elmenjek-e arra a castingra délelőtt, vagy sem. az ellenérv, hogy fél Budapest elmegy rá, így nem sok eséllyel indulhatnék. a mellette érv pedig végül is ugyanaz, mert ha az esélytelenek nyugalmával megyek oda, még meglepetés is érhet, illetve talán nem görcsölök annyira rá. (bár erre megvannak a saját módszereim: 2-3 tabletta Profenid.)
tehát, most éppen ez foglalkoztat. illetve ha már itt tartunk... az is, hogy a csütörtöki nap milyen jelentéssel bírhat. én hiszek abban, hogy ha az ember nagyon tanácstalan, akkor az élet megmutatja neki, hogy merre induljon, milyen döntést hozzon. és ha úgy vesszük, a csütörtök alátámasztotta a legújabb terveimet.
azért örülnék neki, ha még egy kicsit kaphatnék annak a napnak a hangulatából. legalább még egyszer hadd élhessem át az életben.